Mennyivel nő a haj lézersapkával? Egy klinikai vizsgálat számai
A hajnövesztő eszközök piacán rengeteg a homályos ígéret, és kevés a konkrét szám. Ebben a cikkben egyetlen vizsgálatot veszünk végig részletesen, a módszertanával és a korlátaival együtt, hogy magad tudd eldönteni, mennyit ér a benne szereplő 39 százalék.
Tartalom
A vizsgálat
Lanzafame és munkatársai publikációja a Lasers in Surgery and Medicine folyóiratban jelent meg 2013-ban, „The growth of human scalp hair mediated by visible red light laser and LED sources in males” címmel. A PubMedben elérhető.
A formátuma az, ami számít: dupla vak, randomizált, placebokontrollált vizsgálat. Ez a legerősebb elrendezés, amit egy ilyen eszközre alkalmazni lehet. Sem a résztvevők, sem a mérést végzők nem tudták, ki melyik csoportban van.
Hogyan mérték
Negyvenegy férfi vett részt, 18 és 48 év között, enyhe vagy közepes fokú kopaszodással. A besorolás Hamilton-Norwood IIa és V között mozgott, tehát olyan emberek, akiknél már látszik a folyamat, de még bőven van mit megmenteni.
Az eszköz egy sisak típusú készülék volt, 21 lézerdiódával és 30 LED-del, 655 nm-es hullámhosszon. A protokoll: 25 perc kezelés, minden második nap, 16 héten át. Ez összesen 60 kezelés.
A placebocsoport ugyanolyan kinézetű, de hatástalan eszközt kapott. A hajszámot a fejbőr egy kijelölt, azonos területén számolták meg a vizsgálat elején és a végén.
Az eredmény
| Csoport | Hajszám-változás 16 hét alatt |
|---|---|
| Placebo | átlagosan +28 hajszál |
| LLLT | átlagosan +67 hajszál |
A különbség 39 százalék a placebo javára, statisztikailag szignifikáns eredménnyel (p = 0,001). Ez azt jelenti, hogy a véletlen valószínűsége mint magyarázat körülbelül egy az ezerhez.
Súlyos mellékhatást vagy szövődményt a vizsgálat során nem jelentettek.
Érdemes megállni egy pillanatra a placebocsoport +28-as értékénél. Ez sem nulla. A hajszám természetes ingadozása, az évszakhatás és a mérési módszer együtt is ad valamennyi elmozdulást. Pontosan ezért kell kontrollcsoport, és ezért nem szabad hinni annak, aki előtte-utána képekkel érvel.
Amit a szám nem mond el
Ha valaki csak a 39 százalékot idézi, akkor négy dolgot hallgat el.
A minta kicsi. Negyvenegy ember nem sok. A hatás iránya elég meggyőző, de az pontosan nem következtethető ki belőle, hogy a lakosság hány százalékánál működik ugyanígy.
Tizenhat hét rövid. A hajciklus években mérhető. Négy hónap arra elég, hogy lássuk, elindult-e valami. Arra nem, hogy megmondjuk, mi lesz két év múlva, vagy hogy fennmarad-e az eredmény a kezelés abbahagyása után.
A hajszám nem ugyanaz, mint a látvány. Egy adott területen megnőtt hajszám nem feltétlenül jelent tükörben is észrevehető változást. A vastagság és a szálátmérő legalább annyira számít, és azt ez a vizsgálat nem ugyanígy mérte.
Az iparági finanszírozás gyakori. Az LLLT-vizsgálatok jelentős részét eszközgyártók támogatják. Ez önmagában nem érvényteleníti az eredményt, de indokolt óvatosságot jelent, és a szisztematikus áttekintések rendre meg is említik.
Az őszinte összegzés így hangzik: az LLLT hatása mérhető és több független vizsgálatban következetesen ugyanabba az irányba mutat, de mérsékelt. Nem hajbeültetés-szintű változás, hanem lassítás és részleges javulás.
A többi vizsgálat
Egyetlen tanulmányra sosem érdemes építeni. Néhány további eredmény ugyanebből a témakörből:
- Kim és munkatársai 24 hetes randomizált vizsgálatában a kezelt csoportnál 17,2 hajszál/cm² növekedést mértek, férfiaknál és nőknél egyaránt.
- Qiu és munkatársai 2022-es, 1383 fős valós körülményekre épülő kínai vizsgálatában a résztvevők nagyjából 80 százalékánál értékelték hatásosnak a kezelést. Ez viszont nem placebokontrollált elrendezés, tehát gyengébb bizonyíték.
- Lueangarun és munkatársai 2021-es szisztematikus áttekintése az FDA 510(k) engedéllyel rendelkező otthoni készülékeket vette sorra, és összességében hatásosnak találta őket a mintázatos hajhullásban.
- Munck és munkatársai megfigyeléses vizsgálata szerint az LLLT minoxidillel és finaszteriddel kombinálva szinergikusan hathat, tehát a kombináció többet adhat, mint az elemek külön-külön.
Mit jelent ez a gyakorlatban
Négy dolgot érdemes elvinni a fentiekből.
Az egyik, hogy a hullámhossz nem mindegy. A vizsgálatokban 650 és 680 nm közötti tartomány szerepel. Ha egy eszköz nem adja meg a pontos értéket, az gyanús.
A másik az időtáv. Tizenhat hét körülbelül négy hónap, és ez a minimum, ami után egyáltalán érdemes véleményt alkotni. Aki hat hét után csalódottan abbahagyja, az nem az eszközt tesztelte, hanem a türelmét.
A harmadik a rendszeresség. A vizsgálati protokoll minden második napot írt elő. Nem hetente egyszer, amikor épp eszedbe jut.
A negyedik pedig az elvárás kalibrálása. Ha valaki azt ígéri, hogy fényterápiával teljesen kopasz felületre visszanő a haj, az nem a szakirodalmat idézi. Az elhalt hajhagymát semmi nem hozza vissza. Ami még vékony szálat termel, azon lehet javítani.
650 nm, orvosi lézerdiódák
Ugyanaz a hullámhossz-tartomány, amit a klinikai vizsgálatokban használtak.
Lanzafame RJ, Blanche RR, Bodian AB et al., „The growth of human scalp hair mediated by visible red light laser and LED sources in males”, Lasers Surg Med, 2013;45(8):487-495.
Kim H et al., 24 hetes randomizált, kontrollált vizsgálat, 2013.
Qiu J et al., „Efficacy assessment for low-level laser therapy in the treatment of androgenetic alopecia: a real-world study on 1383 patients”, Lasers Med Sci, 2022;37(6):2589-2594.
Lueangarun S et al., J Clin Aesthet Dermatol, 2021;14(11):E64-E75.
Munck A, Gavazzoni MF, Trüeb RM, „Use of low-level laser therapy as monotherapy or concomitant therapy for male and female androgenetic alopecia”, Int J Trichology, 2014.
A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi tanácsadást. Az egyéni eredmények eltérhetnek a vizsgálatokban mért átlagoktól.